Felhívjuk szíves figyelmét, hogy oldalunk a felhasználói élmény javítása érdekében sütiket használ. Bővebb információért kattintson ide.

A kozmetikumok gyártói a mi bőrünket viszik a vásárra?

Írta: Mihály Zsófia 2016/10/01 0 Hozzászólás(ok) Szépségápolás,
A kozmetikumok gyártói a mi bőrünket viszik a vásárra?

 

A drogériák polcai roskadoznak a különböző kozmetikai márkák termékeitől. Mindegyik ki akar tűnni igényes csomagolásával, hangzatos ígéreteivel. A reklámokban gyönyörű topmodellek osztják meg velünk „fiatalságuk”, csillogó hajuk, feszes bőrük titkát. Röpködnek a molekulák, formulák, és komplexek, ezek után ember (nő) legyen a talpán, aki nem próbál ki akár csak egyet, hogy hátha… Ennek reményében felkenünk az arcunkra egy aranyárban mért krémet, amelyben kb. 70-80% víz, valamint kőolaj, kémiai „hatóanyagok”, emulgeáló szerek és rengeteg tartósítószer található. Miközben reménykedünk, hogy megtaláltuk a fiatalság titkát, bőrünk fulladozik és kiszárad, szervezetünkben pedig lerakódnak a káros anyagok. Az ígért hatás pedig valójában elmarad, hiszen a ráncok semmilyen kencével sem csökkenthetők szemmel is látható mértékben, az „ápoló formulák” pedig meggátolják a bőr természetes működését, illetve függővé teszik a bőrt, így újra és újra a krémes tégely után nyúlunk.

 

A kockázatokról és mellékhatásokról kérdezze meg…

Egy kozmetikum összetevőit ú.n. INCI megnevezéssel tüntetik fel a gyártók a terméken. Az elnevezés nem arra utal, hogy inci-finci betűkkel szerepel a lista a címkén; (hiába, itt is az apró betűs részben van a lényeg…), hanem a Kozmetikai Alapanyagok Nemzetközi Nomenklaturájának angol nyelvű rövidítését takarja (International Nomenclature of Cosmetic Ingredients).

 

Az alkotórészeket mennyiség szerinti csökkenő sorrendben kell feltüntetni a terméken. A nagyító sajnos nem elég az értelmezéshez; többnyire angol és latin kifejezések egyvelegéről van szó, amit az egyszerű halandó csak az interneten található adatbázisok segítségével tud úgy-ahogy megfejteni. A gyártók ezt – törvényi szabályozatlansággal megtámogatva – ki is használják. Például egy gusztusos sárgabarack képével ellátott flakonon hiába szerepel a „naturals” fantázianév, hiába hangsúlyozza a gyártó a termék „értékes sárgabarackmag olaj tartalmát”, ha nem ellenőrzött natúrkozmetikumról van szó, azonnal kezdjünk el gyanakodni és olvassuk el az INCI listát. A sárgabarackmag olaj INCI elnevezése minden valószínűség szerint a lista közepén-végén kullog, ami azt jelenti, hogy csupán alibiből került néhány cseppje a termékbe. A szemtelenebb gyártók úgy használják csomagolásaikon a növények neveit és képeit, hogy a tégelyben egy szemernyi sem található meg ezekből a természetes anyagokból, pusztán a illatukat kölcsönzik a terméknek (azt is szintetikus formában).

 

Akkor mi is van főként ezekben a termékekben?

A víz után első helyen általában valamilyen kőolajszármazék áll (INCI: Petrolatum, Paraffinum liquidum, Cera Microcistallina, Mineral Oil, stb.), ami vékony filmréteggel vonja be a bőrt. Ez tünetileg bársonyos és puha bőrfelszínt eredményez, valójában azonban eltömíti a pórusokat és nem engedi lélegezni a bőrt, megakadályozza egészséges működését. Felhasználásuk oka az, hogy a növényi olajokhoz képest hihetetlenül olcsók, színtelen, szagtalan, sokáig elálló anyagok, ami a termékek piacképességét biztosítja.

 

A vizet és az ásványi olaj származékokat szintetikus emulgeáló szerekkel elegyítik, a krém maradék hányadát pedig kémiai hatóanyagok, csomósodásgátló anyagok, sűrítőanyagok, állományjavítók, színezékek, illatanyagok és tartósítószerek alkotják. A tusfürdők, samponok a víz után legnagyobb mennyiségben szinte kivétel nélkül pár agresszív tenzidet (mosóaktív anyagot) tartalmaznak (Sodium Lauryl Sulfate, Sodium Laureth Sulfate, stb.), melyek a fogyasztói társadalom elvárásainak megfelelően erősen habzanak, viszont kiszárítják a bőrt és erős allergének. Ha valaki azt hinné, hogy a babakozmetikumok vagy a gyógyszertárban kapható kozmetikumok kivételt képeznek a fentiek alól, az sajnos téved. A gyógyszertárban kikevert kozmetikumok összetevőit még fel sem tüntetik a csomagoláson, a „csak patikai forgalomban kapható” gyári termékek pedig pusztán marketingfogásból kerültek oda, hogy a vásárló azt higgye, hogy ezekben a termékekben jobban megbízhat.

 

Mivel a kemikáliák folyamatosan bombáznak minket a különböző kozmetikumok használata során, hatásaik összeadódnak. (És itt most nem is beszéltünk a tisztítószerekről, élelmiszerekről, egyáltalán, az egész minket körülvevő világról…)

Ennek a honlapnak nem célja, hogy felsorolja a kozmetikumok káros összetevőit és azok hatásait elemezze. Számos oldalt találhatunk már az interneten, amelyik a hagyományos kozmetikumok hátulütőivel foglalkozik, érdemes ezeket az oldalakat tanulmányozni. Mindazonáltal a laikus fogyasztónak nincs könnyű dolga, mert az ún. méreganyaglisták sem egységesek. A gyártók és forgalmazók oldalain (illetve a függetlennek látszó, valójában egy bizonyos márka szekerét toló oldalakon) található listák természetesen a konkurens termékekben található anyagokat szidják, jóllehet a saját termékeik sem mentesek minden káros anyagtól – ami persze saját megítélésük szerint nem káros…

 

És hogy kinél működik a kozmetikumok ránctalanító hatása?

A gyártók arca biztosan kisimul, hisz a kozmetikai ipar hihetetlenül nagy üzlet! A hagyományos alapanyagok olyan olcsók, hogy még a csomagolás is többe kerül, mint maga a kozmetikum. Ennél már csak a termék marketingjére költenek többet, de az összköltség még mindig arcpirítóan kevés ahhoz képest, amit végül a vásárló a boltban kifizet a termékért. A gyártók lobbija pedig – sok más jövedelmező iparághoz hasonlóan -, oly sikeres, hogy még mindig nincs kellő törvényi szabályozás az emberi egészség védelme érdekében.
Ebben a helyzetben egyet tehetünk: saját magunk próbáljuk megóvni az egészségünket azzal, hogy tájékozódunk, és nem dőlünk be a reklámmeséknek.

  • A natúrkozmetikumok nagyrészt növényi, esetenként állati eredetű (pl. méhviasz, lanolin) összetevőkből álló bőrápoló készítmények. A növényi olajok, zsírok és növényi kivonatok a bőr természetes funkcióit támogatják, a bennük található természetes bőrrokon anyagok a bőr hidrolipid filmjét egészítik ki, segítik védelmi feladatainak ellátásában. Nem tömítik el a pórusokat, segítik a bőr természetes megújulását, rugalmasságának megőrzését.
  • Nem natúrkozmetikum az a termék, mely a kőolajszármazékok és más szintetikus anyagok mellett némi természetes anyagot is tartalmaz.
  • A natúrkozmetikumokban is előfordulhatnak kémiai úton előállított összetevők, amelyek azonban teljesen ártalmatlanok. Ezeket az anyagokat egyrészt költséghatékonysági elvek alapján állítják elő vegyi úton, hiszen kinyerésük a természetből aránytalanul sokba kerülne. A vegyi anyagok egy másik része  halott állatokból kinyerhető anyagokat helyettesít, mint pl. a cetilalkohol. Ezért natúrkozmetikumokban ezeknek az anyagoknak
  • kizárólag a vegyi úton előállított változata lehet jelen.
  • Biokozmetikum az a natúrkozmetikum, melyben túlnyomó többségben ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó alapanyagok találhatók.

 

Ártalmas természetes anyagok, ártalmatlan vegyi anyagok?

Napjainkban, mint az élet annyi más területén, itt is sokan átestek a ló túlsó oldalára. Sok gyártó kihasználja a „biohullámot”, az embereknek a természetes életmód (élelmiszer, kozmetikum, stb.) iránti egyre növekvő igényét és ezzel egyidejű tájékozatlanságát. Sokan azt hiszik, hogy ha egy termékre nagy betűkkel rá van írva, hogy teljesen természetes, akkor az egyben teljesen ártalmatlan is. Az összetevőket még mindig nagyon kevesen olvassák el, és még kevesebben tudják értelmezni. Pedig a természetben nagyon sok méreg van. Megvan a helyük és a szerepük. Valószínűleg senki nem venne meg egy olyan gombakonzervet, melyen ez a címke van:

100%-ban  természetes összetevőkből áll, nem tartalmaz:

mesterséges színezéket

aromát

konzerválószert

Összetevők: légyölő galóca, víz, só.

Miért lehet olyan hajfestéket forgalmazni, amire az van ráírva, hogy 100%-ban természetes anyagból áll, és az egyik összetevője természetes ólom?

Az alapanyagokra vonatkozó kérdést tehát így célszerű feltenni: melyik összetevő káros és melyik ártalmatlan?
A natúrkozmetikumokban alkalmazható, kémiai úton előállított alapanyagok az előírt koncentrációban ugyanolyan ártalmatlanok ill. túladagolva ugyanolyan ártalmasak, mint a természetes anyagok.

Több szervezet is van már, amely a forgalomba kerülő natúrkozmetikumokat minősíti. Hazánkban az egyik legismertebb a német BDIH (a gyógyászati áruk, reformtermékek, táplálékkiegészítők és testápolószerek német ipari és kereskedelmi vállalkozásainak szövetsége). A BDIH és a többi hasonló szervezet (lásd fent) saját, szigorú kritériumai alapján adhat ki minősítést egy-egy termékre (és nem termékpalettára). A kritériumok kitérnek többek között a felhasznált alapanyagokra, az állatvédelemre, a konzerválószerekre és a csomagolásra. A BDIH az általános kritériumok mellett kiad egy ún. pozitívlistát is, melyben az engedélyezett alapanyagok INCI nevei szerepelnek. A BDIH követelményrendszere (néhány idegen nyelven) megtalálható a két hivatalos honlapon:

 

BDIH honlapja
IONC – itt megtalálhatók a BDIH kritériumainak részletei

Szólj hozzá te is!